Why can't we be like us

"Elborzasztó, hogy a magából kifordult, kifacsarodott másságot glória övezi. Aggódom Európa gyermekeiért, akiknek ebben kell felnőni."

(Egy reakció arra, hogy a 2014. évi Eurovíziós Dalversenyt történetesen egy transzvesztita énekes nyerte meg, akinek nőies külseje ellenére szakálla van)



Kedv​es Konzervatív Polgártársak!

Tudom, hogy én csak egy utolsó balliberális senkiházi vagyok, aki romlásba döntöm a nemzetet azzal, hogy lépten-nyomon egymás elfogadásáról és a szükségtelen ellenségeskedésről vallott nézeteimet hangsúlyozom. Azt is tudom, hogy bizonyos jelenségek az emberből megmagyarázhatatlan, zsigeri nemtetszést, ne adj isten undort is képesek kiváltani. Erről igazából nem tehetünk.

Sosem fogom elfelejteni azt a pillanatot, amikor életemben először láttam két férfit csókolózni. Nagyjából 10 éves lehettem és olyan erős hányinger fogott el, mintha éppen arra kényszerítettek volna, hogy egyek meg egy tányér kelbimbó főzeléket. Gyorsan ráébredtem tehát arra, hogy én bizony 100%-osan hetero vagyok és nem sok keresnivalóm lesz életemben a velem azonos neműeknél.

Mivel a szexuális orientáció a külső alapján nem feltétlenül derül ki egyértelműen, eddigi életem során pár alkalommal előfordult, hogy férfiak nagyobb reményekkel közeledtek felém annál, minthogy igyunk meg egy sört a BL meccs közben. Egyszer még az is megtörtént, hogy váratlanul megfogta a kezem egy magas, izmos modellfiú és már éppen vallomást tett volna, amikor finoman közöltem vele, hogy én sajnos soha az életben nem fogom őt vonzónak találni. Bevallom a hideg futott végig a hátamon, amikor hozzámért.

Viszont a következő húzása meglepő volt és egyben szimpatikus: elnézést kért és megkérdezte, hogy nem iszunk-e meg valamit. Elfogadtam a bocsánatkérést, vettünk inni, beszélgettünk fél órát és utána külön-külön folytatódott az este. Meghatározó élmény volt. Életemben először beszélgettem olyan férfivel, akiről tudtam, hogy vonzódik hozzám és közben végig arra gondoltam, hogy most vajon hasonlót élek-e át, mint amikor mondjuk egy nőt támadnak le úgy, hogy minden bemutatkozást mellőzve kézen akarják fogni. Biztos vagyok benne, hogy semelyik nő nem veszi jó néven ha idegen tör be az aurájába és önkényesen megtapogatja. Előtte sem voltam udvariatlan egy nővel sem, de amióta ez az eset megtörtént velem, még jobban törekeszem rá, hogy ne legyek tolakodó.

Kedves Konzervatív Polgártársak, a helyzet az, hogy az élet többek között értékválasztások sorozata és ezen értékválasztások által alakul ki egy-egy ember jelleme. Az értékválasztások során teret lehet engedni a genetikánkból fakadó ösztöneinknek vagy kipróbálhatjuk milyen érzés mindezen felülemelkedve elfogadni egy bocsánatkérést valakitől, aki számunkra cseppet sem vonzó. Az igazán elvetemültek, akár még beszélgetni is leülhetnek az illetővel. Biztos vagyok benne, hogy aki az utóbbi megoldásokat választja, többet fog látni a világból és máshogy fogja megítélni, mint azok, akik ösztönösen cselekszenek.

Nem kell véka alá rejteni, ha valaki visszataszítónak találja Conchita Wurst külsejét. Nincs ebben semmi szégyellnivaló, végül is egy szakállas nőt nézegetni nem olyan mintha a Louvre-ban állnánk a Mona Lisa előtt. Nem kell szeretni azt a dalt sem, amit elénekelt, mindenkinek más az ízlése (szerintem egyébként kiváló dal), én pl. Kállay-Saunders András zenéjén remekül el tudok aludni, akárhányadik lett.

De arra biztosan nincs semmi szükség, hogy egyesek elborzadjanak, gúnyolódjanak, megalázó kijelentéseket tegyenek és fertőt kiáltsanak. Conchita Wurst ugyanis nem tehet arról, hogy bár nem Angelina Jolie külsejével áldotta meg őt a sors és hetero sem lett, mint Brad Pitt, mégis tehetséget kapott az élettől és ezt nem átallott bemutatni a nagyközönségnek. Aki pedig mégis úgy gondolja, hogy az olyan embert, aki véletlenül máshogy néz ki vagy máshogy viselkedik, mint amit ő a maga mikrokörnyezetében megszokott, el kellene tiltani olyan tevékenységektől, amiket egyébként bárki megtehet vagy ki kellene csúfolni a vele született tulajdonságai miatt, az nézzen a tükörbe és jelentse ki magáról, hogy őt mindenki egytől-egyig vonzó embernek és kellemes társaságnak találja, majd ezután fürödjön meg önnön übermensch létében, akárcsak Hitler tette. Az olyanok pedig, akik komolyan gondolják, hogy az Eurovíziós Dalverseny idei győztese miatt várhatóan drasztikusan meg fog növekedni a transzneműek, homoszexuálisok, továbbá a szakállas nők egy főre eső száma, azok menjenek el az állatkertbe és beszélgessenek egy jót gorillatársaikkal, mint méltó filozófiai partnereikkel.