A nemeztáskát viselő, szittya magyar apáktól és a népies leánykörtáncot lejtő anyától származó, folyékonyan rovásíró hazafiakat megszólító Alfahír újságírója, Balogh Gábor, az alábbi vérlázító Charlie Hebdo rajzokra bukkant (melyek egyébként az Index információi szerint csak Charlie Hebdo-hamisítványok):

Balogh úr, saját bevallása szerint egy darabig tűnődött ugyan azon, hogy mégis mi a frászt akarnak jelenteni a képek, de végül mivel nem sikerült megértenie, az egészet inkább az ordas szájszagú tahóság jelzővel illette, majd valahogy mégiscsak kisütötte, hogy a Charlie Hebdo egy halott kisfiún röhög „teli szájjal”. És ha már egyszer ennyire a végére járt a dolgoknak, írt róla egy cikket is.

Látván Balogh úr féktelen dühbe átcsapó elveszettségét, kísérletet teszünk arra, hogy segítséget nyújtsunk neki a rajzok értelmezésében.

Mindenekelőtt fontos tisztában lenni azzal, hogy a szatíra a valóság komikus, illetőleg ironikus ábrázolására törekszik. Míg a rendőr- és anyósviccek bárki számára érthető világában a vicc tárgya általában a történet egyik szereplőjének mindenki számára nyilvánvaló tudatlansága, az irónia egy speciális közlésmód, amiben a kifejezett jelentést felülírja közlés módjában rejlő jelentéstartalom.

Az első rajzon a vízbe fulladt, menekült kisfiú holtteste látható, mögötte egy hirdetőtáblán a nyugati fogyasztói társadalom egyik jelképével, a gyorséttermi bohóccal. Ha valaki nem képes elszakadni a nyuszikás viccek világától, valóban értelmezheti úgy a képet, mint a mekibe igyekvő kisfiú tragédiáját. Ez a kifejezett jelentés. Ugyanakkor minimális iróniával és a jelenlegi társadalmi, politikai helyzet ismeretével fel lehet fedezni a szimbólumok közötti összefüggést, ami a kifejezett jelentést felülíró jelentéstartalom. A szóban forgó képeknél ez a többletjelentés az alábbi:

1. A gyorséttermeket működtető nagyvállalatoknál a hasukat tömő európaiak a menekültek megsegítése érdekében a lehetőségeikhez képest nem sokat tesznek. Bár forrásuk lenne arra, hogy jelentős segítséget nyújtsanak, hiszen futja nekik arra is, hogy egy gyereknek elegendő mennyiségű étel áráért két gyereket is megetessenek, mégis, ha egy szír gyerekről van szó, felőlük simán vízbe fulladhat.

2. A keresztény csodák, mint a vízen járás, csak a keresztényeknek járnak. Hiába a keresztény vallás parancsa a bajba jutott felebarátod befogadására, ha muszlim felebarátról van szó, őt a keresztény csodák biztosan nem fogják megsegíteni.

Bízom benne, hogy Balogh úrhoz is eljut a fenti, értelmezést segítő gondolatébresztő, hiszen mindig hasznos felfedezni a minket körülvevő világ szemléletének új aspektusait. Különösen, ha valaki újságíróként tevékenykedik, de ennek ellenére tanulmányai során valahogy mindig hiányzott a szatíra fogalmát elemző órákról.