„Tudom, hogy az ilyen támadásokat a tények nem befolyásolják.” – írja nemzetünk Svájcba szakadt hercegnője, Orbán Viktor legidősebb lánya arra reagálva, hogy a sajtó hírként számolt be róla, miszerint az École Hoteliere Lausanne turisztikai magánegyetem Executive MBA (EMBA) mesterképzésének hallgatójaként 60 ezer svájci frank összegű tandíjat fizet. A támadás abban manifesztálódik, hogy az ellenzék és a média érdeklődni kezdett, vajon Orbánékak miből futja minderre. 

Az, hogy Orbán Ráhel közleményében kiállt dicsőséges vezetőnk, Magyarország miniszterelnöke mellett, teljesen érthető, hiszen az édesapja. Az is érthető, hogy büszke a saját és a férje eredményeire, egzisztenciájára, a nyelvtudására, a turizmus gazdaságtan és a számvitel vizsgájára, meg nyilván büszke testvére, Orbán Gáspár NB1-ben játszott mind a 12 percére is. 

Az viszont nem világos, hogy mi alapján gondolja Orbán Ráhel az általa közölt tényekről, hogy választ adnak az ellenzék és a média kérdéseire. Az kétségtelenül igaz, hogy „egy családcentrikus nő is lehet sikeres a szakmájában” és az is, hogy „van értelme az élethosszig tartó tanulásnak”. A „25 éves vagyok.” kijelentés igazságtartalmával végképp bolondok lennénk vitába szállni. A feltett kérdés viszont teljesen másra vonatkozott. 

Az érvelés logikai bukfencén kívül feltűnő, hogy Orbán Ráhel „nemtelen támadásnak” tekinti a tandíjának eredetére vonatkozó kérdést, kétségbe vonva ezzel a témaválasztás létjogosultságát. Orbán Ráhel értetlenkedését és felháborodottságát nehéz mire vélni, tekintettel arra, hogy a demokrácia sarokköve azoknak a számonkérhetősége, akik befolyással bírnak a közpénzek elosztására. Mindez a kedves édesapa által a „szellemi középszerűség” körébe sorolt fékek és ellensúlyok, mostanság gyakran emlegetett rendszerének a része. Jogi alapismeretek órán egyelőre még lehet erről hallani. 

Mivel 60 ezer svájci frank sok pénz, édesapa egy befolyásos ember, bankszámlája pedig nyilvános, furcsa látni, hogy egy fiatal kora ellenére komoly élettapasztalattal rendelkező nő meglepődik azon, ha egyesek osztani, szorozni és kérdezősködni kezdenek. Nem feltétlenül azért, mert nemtelen támadást akarnak intézni bárki ellen – bár mindannyian tudjuk, hogy vannak gonosz emberek, akik erre is képesek – hanem mert az általuk befizetett pénz felhasználását akarják ellenőrizni. 

Orbán Ráhel azoknak címzi a közleményét, „akiket érdekel”. Csak remélni tudjuk, hogy nem lepődött meg rajta túlságosan, milyen sok érdeklődő ember van Magyarországon.