Sir Bayer – akit múltbeli példás cselekedeteiért a magyar uralkodóház a minap lovaggá ütött – és fegyverhordozói eleinte értetlenkedve fogadták, hogy más példaképek hirtelen kedvet kaptak kilépni a lovagi körből. Ugyanakkor Zsolti leleményes hívei mára már kielégítő magyarázatot találtak a jelenségre, egyszerű liberális flashmobnak titulálva azt. Kényelmes értelmezés ez az illiberálisok számára, melyből kiderül, hogy ők okosak, mások meg kicsinyes hülyék.

A lovagkeresztet visszaszolgáltatók ostobasága Zsolti lovag támogatói szerint leginkább abban nyilvánul meg, hogy egyesek csalárd módon, szövegkörnyezetből kiragadva, ezáltal helytelenül értelmezik példaképünk mondatait. Itt van mindjárt Zsolti ominózus, mostanság gyakorta idézett intelme a cigánygyerek elütésével kapcsolatban: „Bárki, aki ebben az országban elgázol egy cigány gyereket, akkor cselekszik helyesen, ha eszébe sem jut megállni. Cigány gyerek elgázolása esetén tapossunk bele a gázba.”

Elképzelve, ahogy a hős lovag, paripájával, egy fatális véletlenből adódóan, eltapos egy cigánygyereket, majd gondolkodás nélkül, vissza sem nézve elnyargal a helyszínről, nem egy hősies cselekedet tárul a szemünk elé. Viszont az esethez hozzá tartozik, – és ezért fontos mindig alaposan megvizsgálni a szövegkörnyezetet – hogy 2006. októberében Olaszliszkán, Szögi Lajos, 44 éves tanárembert cigány elkövetők vertek halálra, mert egy autója elé lépő cigánygyereket majdnem elsodort. Ez a tragikus történet segített a mi Zsolti lovagunknak abban, hogy ráébredjen az alábbiakra:

1. Ha cigánygyereket ütsz el, helyes dolog, hogy eszedbe sem jutsz segítséget nyújtani;
2. A cigányok nem emberek, hanem állatok.

Az első ponthoz érdemes megnézni, hogy mit mondanak a magyar jogszabályok, jelenleg milyen magatartást tart kívánatosnak a magyar állam. A büntető törvénykönyv 166.§-a szerint, aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A fentiek alapján zavarba ejtő, hogy bár a magyar uralkodók által módosított Btk. továbbra is azt tartalmazza, hogy helytelen magatartás az, ha valakinek eszébe sem jut megállni és beletapos a gázba, vezetőink most mégis példaképként állítanak elénk egy embert, aki ezt a magatartást helyesli. Fegyverhordozói pedig Szögi Lajos tragédiájára hivatkozva rendszeresen megfeledkeznek arról, hogy a „tőle elvárható” fordulat miatt senkitől sem elvárás, hogy kiszálljon az autójából akkor, ha saját maga is veszélybe kerülne. Az viszont megkívánt, hogy egy adott helyzetben elvárható időt szánjon a segítségnyújtás szükségességéről való meggyőződésre.

A második pont szerinti, elismerésre méltó magtartástól távol álló megállapításhoz pedig csak annyit lehet hozzáfűzni, hogy ha bizonyos embereket állatoknak tekintünk, az sem nem túl lovagias, sem nem áll összhangban a magyar kormány által, elvileg a rasszizmussal szemben képviselt zéró tolerancia elvével.

Félreértés ne essék, Zsolti lovag bor- és vérgőzös írásainak publikálása fontos, hiszen minden álláspontnak teret kell hagyni. És ha olyan értékrendet képvisel, ami a magyar nép szája íze szerint példamutató, akkor ki kell tüntetni. Viszont az elhatárolódók reakcióját leegyszerűsíteni arra, hogy ők bizonyára csak holmi liberális érdekemberek, akik kormányt akarnak dönteni, valamint arra, hogy Bayer mondanivalóját szándékosan, kiragadott mondatokat önállóan értelmezve elferdítik, megmosolyogtató. Ehhez már nem csak hűséges, hanem egyenesen vak fegyverhordozónak kell lenni.